|
Az államfő szerint pontos terv kellene, amiben a Szigetköz lakói, a szakértők és a civilek egyaránt megegyeznek. Sólyom úgy látja, hogy az érintettek az adott körülmények között megpróbálnak összhangot találni az ökológiai, a vízügyi és a gazdasági érdekek között.
A köztársasági elnök a szigetközi polgármesterek meghívásának tett eleget. Dunakilitin tájékoztatást kapott a vízpótlást szolgáló intézkedésekről az észak-dunántúli vízügyi hatóság vezetőjétől. Janák Emil, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetőjének tájékoztatása szerint ilyen jellegű beavatkozások történtek az Öreg-Duna 1992. évi elterelését követően az Öreg-Duna hullámterében, továbbá a Mosoni-Dunában és a mentett oldali térségben. Kárpáti László, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója közölte: a kényszerből kialakított vízpótló rendszerrel nem oldódott meg minden probléma. A főmeder "erdősülése" árvízveszélyt jelent. Fűzfa Zoltán, a Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány képviseletében úgy látja: 1991-ben országgyűlési határozat született nemzeti park 1995-ig történő létrehozásáról. Az elgondolás szerint a Szigetköz, továbbá Ausztria és az akkori Csehszlovákia határ menti területei alkották volna a háromoldalú nemzeti parkot. A Szigetközben működő társulások vezetői petíciót adtak át az államfőnek, amelyben támogatását kérték a Szigetköz megújításához. Felvették egyebek között, hogy vonják be a térségben élőket a döntéshozatalokba. Az aláírók szerint a szlovák-magyar megegyezés hiányában is van lehetőség a rehabilitáció megvalósítására. A megegyezés hiányára hivatkozva ne akadjanak el a források és ne akadjon el a térségfejlesztés - olvasható a petícióban. A társulási vezetők fontosnak tartják az Alsó-szigetközi vízpótlás megoldását, a Mosoni-Duna-menti fejlesztések mielőbbi megkezdését. A sajtónak tett nyilatkozatában az államfő kijelentette: Magyarország és Szlovákia egyaránt európai uniós tagállam, így a vízkeret irányelv mindkét országot ökológiai vízhasználatra kötelezi. Ha ezt a kötelezettséget mindkét fél betartja, az már önmagában sokat segítene a Szigetköz helyzetén. Olyan problémákat oldhatna meg, amelyeket a Bős-nagymarosi vízlépcső ügyétől el lehetne választani. A köztársasági elnök részben lehetségesnek tartja a szigetközi polgármestereknek azt a kérését, hogy válasszák el a Szigetköz rehabilitációját a szlovák féllel történő megegyezéstő. Sólyom László kifejtette: a Szigetköz a bősi vízlépcső megépülésének és a Duna elterelésének következményeit kénytelen elszenvedni. Amíg ez ügyben megegyezés nem születik, addig a meglévő és "nem kielégítő" keretek között lehet megoldásokat találni - mondta Sólyom. Az államfő közölte: szeretne segíteni, a kapott anyagokat áttekinti, s az azt követően kialakítandó álláspontját fogja képviselni. (forrás: MTI) |
