Hozzávalók: néhány fej fûzfa gomba, 2 e.kanál zsír, 2 fej vöröshagyma, 10 dkg szalonna Vízparti fûzfák májusi (szeptemberi) ajándéka a vízen járóknak.

Már meszszirõl felismerhetõ a fûzfák törzsén, erõsebb ágain, citromsárgán virító fûzfa gomba. Nedvesség tartalma nagyon magas. A csemege kiválasztásánál törekedjünk a friss, zsenge egyedekre. Óvatosan fejtsük le a fa kérgérõl majd, mint a tojásrántottát, úgy készítsük el. Vágjuk apró darabokra. Zsíron pirítsunk hagymát kevéske szalonnával, majd az apróra vágott fûzfagombát helyezzük bele. Néhány percig pároljuk, majd fogyasszuk.

Rántott fûzfa gomba

Hozzávalók: néhány fej fûzfagomba, 1 k.kanál só, 2 db tojás, 10 dkg liszt, 10 dkg zsemlemorzsa, 2 e.kanál zsír

A fûzfa kérgérõl leválasztott gombát éles késsel szeletekre vágjuk. Sózzuk. Majd lisztbe, tojásba, zsemlyemorzsába forgatjuk. Bõ zsírban néhány percig mindkét oldalát ropogósra sütjük.

Hozzávalók: 4 fej bodza virág, 1 k.kanál só, a palacsinta tésztához 1 tojás, 2 dl tej, 1 k.kanál cukor, csipet só, 20 dkg liszt, 4 e.kanál zsír

A bodza a késõ tavaszi kora nyári csemegék egyike. Virágát ekkor, gyümölcsét õsszel hasznosították leginkább. Az egészséges telt virágokat szárával együtt levágjuk. Sós vízben elõfõzzük. Közben sûrû palacsinta tésztát készítünk. Az elõfõzött fürtöket óvatosan a tésztába mártjuk úgy, hogy azt teljesen ellepje. Bõ zsírban arany sárgára sütjük.

Hozzávalók: 4 fej érett bodza, só, 2 e.kanál olaj, 2 e.kanál liszt, 2 dl tej

A kása elkészítéséhez a bodza gyümölcsét használjuk, mely a nyár végére érik be teljesen. A gyümölcsét leszemezgetjük a fürtrõl, majd sós vízben megfõzzük. Paradicsompasszírozón áttörjük. Világos rántással besûrítjük. Végleges állagát tejjel állítjuk be.

Hozzávalók: nagy csokor csalán, csipet só, 2 dl tej, 2 e.kanál liszt

Víz, árokpartok, erdõk aljának nélkülözhetetlen velejárója, a fõzelékhez a zsengébb friss hajtásokat javasoljuk. Szedéséhez kesztyût ajánlunk. Ha nincs kéznél, alulról felfelé szakítsuk. Sós vízben megfõzzük, majd paradicsompasszírozón áttörjük. Tejes habarással besûrítjük.

Tipikusan a szegény ember eledele volt, aki abból és azt fõzött, amit a természetben talált. A vízparti sás gyökér feletti cca. 10 cm-es zsenge részét levágjuk. 2 cm-es darabokra vágjuk. Sós vízben puhára fõzzük. Világos zsíros mártással sürítjü, k amit piros paprikával ízesítünk. Az állagát tejjel változtatjuk.